Kerítés

Kerítés a Szentpéteri Plébániatemplom körül       

Ha lehull a hó, minden a helyén lesz

Utolsó kolozsvári látogatása során a román kommunista führer kijelentette: utolsó eset volt, hogy olyan utakon hozzák ôt be a Fôtérre, amelynek kétoldalán gyanúsabbnál gyanúsabb magyar templomok vannak. Mert ahogy átjön a szamosfalvi hídon, hát ott a Szentpéteri, aztán az unitáriusoké, a lutheránusoké, meg a római-katolikusoké... Mivel a Szentpéteri valóban az út közepén volt, sorsa egy-kettô megpecsételôdött.

A templomot a nyolcvanas évek közepén akarták elköltöztetni déli irányba. Az eredeti terv az volt, hogy egyszerûen lebontják, de nem tudni mi okból, letettek errôl, és az odébbtolás mellett döntöttek. Sinekre akarták tenni, és betolni az aggmenház mögé.

El is készült a makett, amelyen a templom az új helyén, azaz a nyomda és az iskola között áll. Jólértésült szakemberek szerint a költöztetést a Vatikán torpedózta meg, az altemplomban levô sírok meggyalázására hivatkozva.

A hatalom 1987 május 25-én lépett a tettek mezejére, amikor is közölte a plébániával, hogy útszélesítés miatt rövidesen levágnak egy jónéhány méteres sávot a templom körüli zöldövezetbôl. Nagylelkûen megigérték: lebontják a kerítést, de annak egyetlen darabja sem fog eltûnni, sôt - a párbizottság állítólagos javaslatára - még vissza is fogja azt majd tenni az akkori Közterületfentartó Vállalat.

A plébánia egy darabig várta, hogy vajon mikor teszik ezt vissza, de ôszire elunta a pártbizottsági csoda megjelenésének lesését, és közölte a városházával, hogy becsapták ôket. Novemberben a hatalom egy másik akkori fórumához fordultak panaszukkal, aztán pedig megkezdôdött a panaszmaraton: összesen kilenc beadványt szerkesztett meg a plébánia annak érdekében, hogy visszaszerezzék kerítésüket.

1988-ban jött is aztán egy válasz, hogy mivel a templomodébbtolás hamarosan megkezdôdik, már nem aktuális a kerítésügy.

1992-ben beköszöntött az új világ, de a kerítés ügye nem tisztázódott. Ajánlottak helyébe zöldövezetnagyítást, élôsövényt, stb., de pénzt nem adtak a munkálatokra. 1993-ban beindult a pereskedés: a plébánia beperelte az akkori közterületfentartó intézményt, de ebbôl sem lett semmi, mert az utóbbi utódintézményekre esett szét, és addig addig kellett keresni a "kárnak a gazdáját", hogy elévült a per. 1996-ban újra reflektorfénybe került a kerítésügy: az önkormányzat azzal biztatta a plébániát, hogy készítse el a templomkert felújításának tervét, mert lesz rá pénz. El is készült a mûvészi igényû kovácsoltvas kerítés - égig szöktek a remények, de aztán abbamaradt a dolog. Aztán jött a 2003. év, és ájra feléledtek a remények.

- Az az igazság, hogy meguntuk az állandó hercehurcát, és arra gondolva, hogy segíts magadon, mert az Isten is megsegít, eldöntöttük a szentpéteri egyházközség egyháztanácsában, hogy Isten segítségével önerôbôl fogunk hozzá a kerítésnek - nyilatkozta az üggyel kapcsolatban a Szabadságnak Oláh Dénes plébános. - A jelenlegi Közterültfentartó Vállalattól nincs mit várni, hiszen 1997-ben, amikor ott jártunk, azt mondták, valaki már volt tôlünk felvenni a dokumentációt, így hát nagyon sajnálják, semmi aktánkat nem találják. Igy hát nekifutunk önerôbôl, bízva abban, hogy az jószívû adakozók nem fognak elkerülni bennünket.

- Mennyire lenne szükség? Mennyi gyûlt be?

- 350 millió lej körül forog az ár, és eddig már 34 millió be is gyûlt adakozásból. Bízunk Istenben, és persze abban, hogy Kolozsvár nem hagy magunkra. A tervet Macalik Arnold, a gyulafehérvári érsekség fôépítésze készítette el. Az engedélyek beszerzésének folyamata elkezdôdött, így hát reméljük, hogy mire lehull a hó, helyére kerül minden.

Szabó Csaba