2003 május 9.
 III. évfolyam 5. szám (49)

 

örök-örökség

Felvállalták a Meltzl-örökséget
BBTE - Új tanszék született a Bölcsészkaron  

 

A BBTE rektora, Andrei Marga, a Bölcsészkar dékánja, Stefan Oltean, prodékánja, Vasile Voia, valamint számos egyetemi oktató és érdeklôdô jelenlétében felavatták   a Bölcsészkar épületében a kar 19. tanszékét, amely az Összehasonlító Irodalomtudományok nevet viseli, és a fiatal Corin Braga egyetemi elôadótanár irányítása alatt áll.

Andrei Marga rektor felszólalásában rámutatott: ez az új tanszék valójában a "régi kolozsvári egyetem" hagyományaiban gyökerezik, ugyanis itt, Kolozsváron született meg ez a diszciplína a 19. század második harmadában, még hozzá a szász Metzl Hugó jóvoltából. - Kolozsvár ilyenirányú elsôsége biztos - mondta -, ugyanis az Egyesült Ållamokban, ahol igencsak erôs ez a diszciplína, számontartanak bennünket, és Metzl Hugót.

A dékáni, prodékáni és tanszékvezetôi felszólalásokban egyaránt méltatták a nagy elôdöt és diszciplínaalapítót, akirôl - mint mondták - a román-német baráti fórumon is megemlékeztek, de arról nem esett szó, hogy a "régi egyetem", ahol Metzl tanított melyik kultúrszféra részeként került be a nemzetközi egyetemi köztudatba.

Mint ismeretes, a német anyanyelvû Meltzl Hugó a 19. század végi Kolozsvár egyik igen érdekes személyisége volt. Lelkes kutatója Petôfinek, akinek németre fordított verseit a fiatal Nietzschének is felolvasta, aki - zenebarát lévén - meg is zenésített ezekbôl néhányat. Alig volt 26 éves, amikor kinevezték a kolozsvári Tudományegyetem német tanszékére. Jónéhány kedves történet fûzôdik oktatási stílusához: óráit igen korán tartotta, senkit nem buktatott meg, a szegény diákoknak visszaadta a leckepénzt. Megszállottja volt Petôfinek: "a magyar géniuszként" emlegette, és "Petôfi összes költeményei" számára a "leghatalmasabb három szó volt".

Kozma Dezsô írja róla Erdélyi utakon címû kötetében:"Brassai Sámuellel közösen Kolozsvárt jelentette meg többnyelvû összehasonlító folyóiratát, az Összahasonlító Irodalomtörténelmi Lapokat (1877-1889), amely egyedülálló, mondhatni úttörô vállalkozásnak számított abban az idôben. A világ minden táján voltak munkatársai, elôfizetôi, akikkel Metzl rendszeres kapcsolatot tartott fenn.A legtöbb írás németül, olaszul, franciául, angolul, spanyolul, illetve magyarul olvasható, de nem hiányzik a román népköltészet sem."

A címlap Eötvös-idézete sokatmondó: "Tanulmányozzuk a régi kor s más nemzetek nagy íróit, de ne utánozzuk. A mag, mely máshol fává nôtt, talén kihal a mi földünkben, elsatnyul s kivész, éspedig annál hamarabb s bizonyosabban, minél szebb és nagyobb volt eredeti helyén."

Az iskolateremtô Petôfi-rajongót 1908-ban kísérték ki utolsó útjára a Házsongárdba. Kozma Dezsô írja: "Szinte jelképes: Petôfi népszerûsítése közben Olaszországból hazatérôben halt meg."

Szabó Csaba 

Vissza