|
2002 augusztus 1. II. évfolyam 5. szám (39) |
|
|
|
|
|
Sing SingHátszeg utolsó két bölénye Európában nem irtották oly mértékben a bölényeket, mint Észak Amerikában, ahol Buffalo Bill egykoron egy hónap alatt 4280 állatot (amerikai bölényt) mészárolt le. Vonatos vadászatot sem szerveztek irtásukra: nem lôtték ôket kurjongatva vonatablakból. Mégis: a 16. században még szerte Európában nagy csordákban legelô európai bölények sorsa nem sokban különbözik amerikai rokonaiktól, hiszen a két világháború között számuk már a százat sem haladta meg. Lengyelország erdei voltak azok, ahol végül sikerült átvészelniük a vérszomjas emberiség „vadász-dührohamait”. Romániában a 18. század közepe táján lôtték ki az utolsó európai bölényt; visszatelepítésük csak két évszázad múlva valósult meg, amikor is a Retyezát tövében, a Gálbena partján fekvô kisváros mellett elkerített karámokba két európai bölényt hoztak Lengyelországból. A Hátszegi Ĺllatpark 1958-ban létesült - tudtuk meg Viorel Dumitrescu fôerdésztôl, a park igazgatójától. A két bölény nagyon megszerette a Hátszegi medencét és a Nagyvíz felôl érkezô magashegyi levegôt: rövidesen bölényborjúk sorát bámulhatták a park látogatói. ůgy tűnt, hogy a rezerváció túl van a vizsgán, és már csak az a kérdés, hogy mekkora csordát növeljenek belôlük. Aztán jött a rendelet, hogy Moldvába és Havasalföldre is át kell telepíteni néhány párt, mert igazságtalanság az, hogy csak Erdélyben legyen ilyesmi. A költöztetés során megbolydult a csorda egyensúlya: néhány haláleset, néhány baleset, és kettôre zuhant vissza a hátszegi bölények száma. Romina és Romi életét nemcsak a magány keserítette, hanem a Kondukátor is, akinek hirtelen elege lett abból, hogy Erdélybôl állandóan sírjanak neki, hogy veszélyben a rezerváció, és eredeti ötlettel állt elô: az állatpark helyére titkos katonai repülôteret kell készíteni. A nyolcvanas évek végén már szabadon járkált a két bölény a környéken: senkinek nem volt szíve kiszolgáltatni ôket a Kondukátor kénye- kedvének. - Én a forradalom után kerültem ide - mondta a fôerdész -, és az volt az elsô dolgom, hogy Târgovistérôl visszahozattam két bölényt, hogy párosodhasson Romina is meg Romi is, akik a beltenyésztés miatt elvesztették egymás iránti nemi vonzalmukat. El is hoztuk a két új állatot, Romina meg is fogant, de a bölényborjú holtan jött a világra. Mivel a baj nem jár egyedül, tavaly ôsszel mindkét havasalföldrôl hozott állat megbetegedett, és megdöglött. Romina és Romi újra egyedül maradt... A két lesoványodott állat búsan néz a látogatókra. A meghágatlan Rominát nemrégiben nekiűzte a párosulási vágy a rezerváció kerítésének, és letört az egyik szarva. Annak ellenére, hogy csak tizenéves (az európai bölények 30-50 évig is elélnek), jobb szemén már tisztán látszik a hályog. A fôerdész szerint Romina és Romi életét nemcsak a magány, de egy krónikus hasmenés is keseríti. A nagy nyári hômérsékletingadozások sem voltak jó hatással a feketebôrű, sörényes állatok életére. Kukoricacsövet kérünk hátszegi vendéglátóinktól, és úgy nyújtjuk oda nekik, mintha békés tehenek lennének. Azonnal megindulnak a kerítés fele: Romi meg is elôzi Rominát. Próbálja busa fejét kinyomni a kerítés résén, de nem sikerül. ěgy csak hosszú, lila nyelvével nyalja körül a csövet. Amikor látja, hogy nem engedjük ki a finomságot a kezünkbôl, felhorkan, és nekiveselkedik a kerítésnek. Visszahôkölünk. A fôvadász - aki ellátásukról gondoskodik - mondja is: nem békés tehenek ezek, hanem vad hegyoldalakhoz szokott, harcias állatok. Valóban: már az ôsember is hajtotta, vadászta ôket, erre utalnak a felsô kôkorszakból származó színes barlangfestmények és rajzok, melyeket vadászrituálék során készített el Cro Magnon-i ôsünk. - Tervbe vettük a Hátszegi Ĺllatpark újranépesítését - mondta a fôerdész. - Hollandiából szeretnénk párt hozni Romináéknak. Erôsítjük a Retyezát állatvilágát bemutató részt is: a két medvénk mellé egy borz és három rókakölyök költözött... Természetesen komoly anyagi támogatásra lenne szükségünk ahhoz, hogy ez a rezerváció utolérje - vagy legalább megközelítse - országos hírét. Nagyon fontos lenne felemelni az állatok fejadagját is, hiszen azt még a múlt rendszerben állapították meg. Sajnos nem tolonganak nálunk a segítôkész szervezetek, egyesületek, vállalkozók... A Lengyelországban évi rendszerességgel kiadott bölény-katalógusban Európa mind a 2975 állatkertben, állatparkban vagy nagy kiterjedési rezervációkban élô európai bölényérôl adatokat lehet szerezni. A fényképek jól táplált, félelmetes bölényekrôl készültek; a háttérben „luxus-rezerváció”. Még a japánok két európai bölénye is jó húsban van, látszik rajtuk, hogy az állam és a vonatkozó minisztériumok nem európai egzotikus teheneknek, hanem egy kihalástól megmentett állatfaj képviselôinek tekintik ôket, amelyeket különös gonddal kell óvnia a világ bármely országának. A németországi, hollandiai, franciaországi bölények sem tűnnek olyannak, mintha fejadag-gondjaik lennének... Sz.Cs. 
|