Elérhetőség: 0744-646425

Kosaram
üres

 

Hírek

Folyópartok – Újnomádok
2013.09.02.

Az Ország- és Világjáró bakancsok nyomában

A háború utáni modern tájleíró riportfüzérek erdélyi doyen-jére, a harminc évvel ezelőtt elhunyt Xantus János természettudósra és kolozsvári tanárra emlékeztek február 7-én délután a kolozsvári magyar főkonzulátuson. A zsúfolásig megtelt előadóteremben Xantus Gábor dokumentumfilm-rendező vetített édesapjáról portréfilmet, ezt követően Magdó János főkonzul moderálásával került bemutatásra az a rendhagyó riportkötet, amelyet Szabó Csaba és Ambrus Attila kolozsvári illetve brassói publicisták külön erre az alkalomra írtak-szerkesztettek.


Más olvasatban – könyvröptetés és Moldávia erdélyi gyökerei
2013.09.02.

Könyvröptetés és rácsodálkozás címmel szervezett a Kolozsvári Könyvhéten rendhagyó olvasásnépszerűsítő kerekasztalt a Fehér Holló Médiaklub. A rendezvényen közéleti személyiségek egyszerű olvasóként csodálkoztak rá az újságírósorozat köteteire. 

Elsüllyedt világ
2013.08.30.


A kolozsvári Világhírnév Kiadónál jelent meg Lőwy Dániel legújabb könyvbe foglalt remeke, melyben továbbra is teljesíti azt az önként felvállalt fogadalmát, hogy a nagyvilágnak elmondja azokat a körülötte levő eseményeket, melyeket elolvasva, erősítheti az emberek közötti megértést, párbeszédet, valamint az életbe vetett hitet.

Károlyka gróf hazajött
2013.08.30.

A kolozsvári Világhírnév Kiadó Fehér Hollók sorozatának huszadik kötetét mutatták be a Bolyai téri unitárius egyházközség Derzsi János termében. Lőwy Dániel könyve már a negyedik a sorozatban, amit itt mutatnak be Marosvásárhelyen, s mindenik alkalommal telt ház volt, ami annak is igazolása: itt, a székely-magyar városban még mindig szeretik a könyvet.
A könyvet és szerzőjét a Fehér Hollók sorozat megálmodója és működtetője, Szabó Csaba tévés szerkesztő mutatta be, aki találóan jegyezte meg, a Fehér Hollók sorozat jelképesen összeköti a két erdélyi kulturális központot, Kolozsvárt és Marosvásárhelyt, hisz a kincses városban lévő Világhírnév Kiadónál jelent meg Bodolai Gyöngyi, Kuti Márta és Ötvös József, marosvásárhelyi alkotók könyve.

A mezőségi szórványok szószólója, Bodolai Gyöngyi kitüntetése
2013.08.16.

Örök igazságként vagy elcsépelt mondásként hangzik, díjkiosztásban, kitüntetések ünnepélyes átadásában is az a szép, hogy mindenik sajátos, egyedi, megismételhetetlenül más. Csak a helyet tekintve is, már önmagában egyedi találkozás, hiszen a Malozsa völgyi magyar református falvakban emberemlékezet

óta nem történt ilyen esemény. Istvánháza ma történelmet él át, erdélyi történelmet, szórványosodó életünk táltos erejű őrállásának megható pillanatát. 

Kavics
2013.08.16.

Gondosan ápolt pármai ibolyaként üldögéltem egyszer egy felső középosztálybeli család virágpolcán.Két gyerek próbált kétségbeesetten megkapaszkodni abban a rendkívül jólnevelt, elegáns, szellemi értékekkel telített életben. Az első percekben nem is értettem, mi bajuk. Én gyerekként ölni tudtam volna egy feleekkora könyvespolc-sorért, egy feleilyen művelt és könnyed eleganciával gondolkodó anyáért, feleennyire nyugodt, sokdiplomás apáért.

Gyergyószentmiklóson a Fehér Holló - Bodó Márta sajtótükre - Hit, kultúra, kommunikáció
2013.08.16.

A kisközösségek azt szeretnék, hogy viszont-lássák saját magukat a sajtóban - derült ki a Bodó Márta Hit, kultúra, kommunikáció című Fehér holló-kötetének gyergyószentmiklósi bemutatóján. Népes közönség - egyben kiforrott közösség - előtt mutatkozott be péntek este a gyergyó-szentmiklósi Szent István-plébánia közösségi termében a Szórványtengely-mozgalom Fehér Holló újságíróklubja Bodó Márta, a Vasárnap hetilap és a Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője által jegyzett Hit, kultúra, kommunikáció című könyvének bemutatója kapcsán.

Kik azok a Fehér Hollók? Mi vagyunk!
2013.08.16.

Olyannyira belterjessé vált a klasszikus értelemben vett (szép)irodalom, hogy az írók/költők száma ha nem is azonos az olvasókéval, de az utóbbiak legalább háromnegyedét teszik ki. Több tehát az alkotó, mind a műélvező. Három költőre esik egy olvasó. Hogy mikortól állt be ez a változás? A kilencvenes évek elején kezdődött, amikor lassan kezdtek eltűnni az irodalmi műhelyek, kezdtek szűnni meg a lapok. Eltűnt az Ifjúmunkás (és ezres olvasótábora - minőségi kultúrrovataival, fiatal tollaival és súlyával), eltűntek azok a lapok, ahova írtunk mi, akik a nyolcvanas években kezdtünk közölni, és álmodni arról, hogy verseink majd egyszer a Nagy Lapokban, azaz az UTUNKban, Igaz Szóban stb. fognak megjelenni. Mindegyikünknek megvolt a mestere, aki rostálta a „műveket": Lászlóffy Aladár, K. Jakab Antal, Székely János - később KAF és Markó Béla. Az a világ eltűnt.

Félelemkísérlet a Sárkányok Kertjében
2013.08.16.

Hová kötnek le az emberi félelmek? Hol lakoznak bennünk az időnként mérhető, félelemmé sűrűsödő szorongások? Ezek a kérdések az írórasztal mellől köznapinak tűnnek - pótcselekvésnek. De bizony félelmetessé tud válni a jól kordában tartott pótcselekvések hálózata! Mekkora szerepe van a világban, pontosabban: az önmagát újradefiniálni rettegő kisember életében a szervezett, tudatos, életszerűvé gyúrt pótcselekvések életmasszájának? Miből lehet születni - mivé lehet válni? Van-e erre szabály, keret, törvény? Szabad-e kísérletezni a félelemmel? Létezik félelem- illetve önmagam-kísérlet?